A stressz természetes ellenszere: így hat a házimunka az agyra és a testre – a fizikai aktivitás és a stresszhormonok kapcsolata
A modern életvitel egyik legsúlyosabb mellékhatása a krónikus stressz. A munkával, határidőkkel és társas kapcsolatokkal járó feszültség hosszú távon nemcsak a lelkiállapotunkat, de testi egészségünket is veszélyezteti. Bár sokan relaxációs technikákhoz, jógához vagy sporthoz fordulnak stresszkezelés céljából, egy sokkal hétköznapibb és kézenfekvőbb megoldás is létezik: a házimunka.
A fizikai aktivitás, legyen szó akár porszívózásról, mosogatásról vagy ablakpucolásról, serkenti az endorfinok, azaz a „boldogsághormonok” termelődését. Ezzel párhuzamosan csökken a kortizol – a szervezet elsődleges stresszhormonjának – szintje. Ezt számos tanulmány igazolta, köztük a Princeton Egyetem egyik kutatása is, mely szerint a strukturált, ritmikus mozgás (mint a sepregetés vagy mosás) csillapítja az agyban az idegi túlingerlődést, ami gyakori stresszreakció.
A házimunka mint meditatív tevékenység
Az olyan monoton, ismétlődő mozgások, mint például a törölgetés vagy a mosogatás, az agyban egyfajta alfa-állapotot idéznek elő – ez az a tudatállapot, amely a relaxációval és a kreativitással is összefügg. Ilyenkor csökken az éber, problémamegoldó agyi hullámok intenzitása, és helyüket átveszik a mélyebb, nyugodtabb mintázatok. Ezt a jelenséget a mindfulness-kutatások is visszaigazolják: egy 2015-ös tanulmány szerint például azok az emberek, akik teljes figyelemmel, tudatos jelenléttel végeznek házimunkát, jelentősen alacsonyabb stressz-szintet mutatnak már néhány perces takarítás után is.
Kontrollérzés és pszichológiai biztonság
A stressz gyakran abból fakad, hogy úgy érezzük, nincs befolyásunk az életünk eseményeire. A házimunka azonban pontosan az ellenkezőjét kínálja: kézzel fogható eredményeket és azonnali visszacsatolást. A rend és tisztaság megteremtése pszichológiai szempontból rendkívül hasznos, mert azonnali kontrollérzést ad, ami fokozza a biztonságérzetet és csökkenti a szorongást.
Pszichológusok szerint ez különösen igaz olyan időszakokban, amikor az emberek külső körülmények – például gazdasági bizonytalanság vagy munkahelyi feszültségek – miatt tehetetlennek érzik magukat. A takarítás vagy a főzés ilyenkor nemcsak figyelemelterelés, hanem aktív, önszabályozó mechanizmus is.
Neurobiológiai hatások: hogyan nyugtatja le az agyat a mosogatás?
A neuropszichológia is érdekes válaszokat kínál arra, miért segít a házimunka a stresszkezelésben. Amikor ugyanis manuális, strukturált mozgást végzünk, az agy mozgásért felelős régiói aktívvá válnak, és „lefoglalják” azokat a területeket, amelyek az aggodalmaskodásért és túlzott agyalásért felelősek – különösen a prefrontális kéreg és az amygdala.
Továbbá a szaglás, tapintás és a mozgás összehangolása a paraszimpatikus idegrendszer aktiválódását is elősegíti – ez az a rész, amely a „nyugalmi” állapotért felelős. Ha például tisztítószereket használunk, a kellemes illatok és az ismerős mozdulatok automatikusan relaxáló hatásúvá válhatnak.
A házimunka szociális és érzelmi dimenziói
A házimunka nemcsak egyéni, de társas szinten is fontos szerepet játszhat. Ha közösen takarítunk a családdal vagy a párunkkal, az közös célkitűzést és csapatmunkát jelent – ez erősíti az összetartozást és csökkenti a társas konfliktusokból származó stresszt.
Egy amerikai kutatás szerint azok a párok, akik megosztják egymás között a házimunkát, nemcsak boldogabb kapcsolatban élnek, de alacsonyabb a stressz-szintjük is. A közösen végzett feladatok elősegítik a kapcsolati harmóniát, ami önmagában is stresszcsökkentő tényező.
Kiemelt kép: Unsplash